Fehér Gohér

A legrégebbi magyar szőlőfajta.

Tőkéje középerős, közepes számú, mereven álló, barna, csíkos, feltűnően barázdált, hengeres vesszővel. Virágja nőjellegű, lomblevele középnagy, szabálytalan alakú, széles, alig fényes, tagolatlan, vagy karéjos.
Érett fürtje középnagy, nagyon laza, alig vállas. A bogyó középnagy, ovális, pontozott, alig hamvas, puha húsú, leves, középvastag héjú. Rövid tenyészidejű, későn fakad és virágzik, korán érik.

Szárazságra nem, fagyra, rothadásra, lisztharmatra kissé, peronoszpórára jobban érzékeny. A moly nem bántja, de a darazsak, rigók, rókák, borzok nagyon károsítják. Bora diszkréten illatos, testes, lágy, magasabb minőségű.

Furmint

Származása ismeretlen, megosztja a tudósokat. Egyes nézetek szerint szerémségi, mások szerint Tokaj-hegyaljai bennszülött, megint mások a Földközi-tenger mellékéről származtatják, míg egyes nézetek szerint egyenesen a hun-magyar őshazából, a mai Újgúriából ered.

Tőkéje középerős, közepes számú, mereven álló, sárgásbarna, részben mintázott, enyhén barázdált, hengeres vesszővel. Virágja hímnős, lomblevele középnagy, szabálytalan, hullámos, fűzöld, alig fényes. Érett fürtje nagy, hengeres, tömött, vagy laza. Bogyója középnagy, ovális, alig hamvas, leves.

Hosszú tenyészidejű, korán fakad, közepes időpontban virágzik és későn érik. Fagyra kevésbé, lisztharmatra, peronoszpórára érzékeny, rothadásra nem, a moly károsítja. Bora nagyon kellemes zamatú, tüzes, kemény, kiemelk [...]

Piros Bakator

Talán magyar eredetű, az Érmelléken őshonos. Kék, Tüdőszínű és Fehér változatai ismertek.

Tőkéje erős, dús, félmereven álló, vörösbarna, csíkos enyhén barázdált, lapított vesszővel. Virágja nőjellegű, lomblevele középnagy, kerek, szürkészöld, alig fényes, osztott. Érett fürtje középnagy, ágas, laza, széles. Bogyója kicsi, gömbölyű, pontozott, hamvas-piros, vagy hamvas-kékespiros, puha húsú, leves, tartós héjú.

Hosszú tenyészidejű, későn fakad, virágzik és nagyon későn érik. Fagyra, peronoszpórára, lisztharmatra érzékeny, szárazságnak, rothadásnak, molynak ellenáll.

Bora rendkívül finom illatú, zamatos, kemény, tüzes, magasabb minőségű.

Királyleányka

Erdélyi eredetű, feltehetőleg a Kövérszőlő és a Leányka természetes kereszteződéséből jött létre, valahol a Segesvár melletti Dános községben.

Tőkéje középerős, közepes számú elterülő, sárgásbarna, részben mintázott, enyhén barázdált, hengeres vesszővel. Virágja hímnős, lomblevele középnagy, szabálytalan alakú, kerek, hullámos, nehezen szakadó, fényes, fűzöld. Érett fürtje kicsi, rövid, kúpos, tömött. Bogyója kicsi, fehér, gömbölyű, alig hamvas, vékony héjú, leves.

Közepes tenyészidejű, közepes időpontban fakad, virágzik, kissé későn érik. Fagy és szárazságtűrő, de a párát szereti. Peronoszpórára, lisztharmatra, rothadásra, molyra érzékeny.

Bora illatgazdag, zamatos, finomsavú, zöldesfehér és elegáns.

Hárslevelű

Régi magyar fajta, valószínűleg természetes megtermékenyítés útján jött létre.

Tőkéje erős, közepes számú, mereven álló, sárgásbarna, részben mintázott, feltűnően barázdált, hengeres vesszővel. Virágja hímnős, lomblevele középnagy, szabálytalan-kerek, tagolatlan, vagy karéjos, merev, nehezen szakadó, fűzöld, alig fényes. Érett fürtje nagyon nagy, hosszú, laza. Bogyója kicsi, gömbölyű, fehér, középvastag héjú, tartós, leves.

Hosszú tenyészidejű, közepes időszakban fakad és virágzik, későn érik. Fagyra, szárazságra, lisztharmatra, peronoszpórára érzékeny, rothadásra, molyra kevésbé.

Bora nagyon illatos, fajtajelleges, testes, finom savú, magas minőségű.

Öreg Sárfehér

Régi, magyar fajta.

Tőkéje középerős, közepes számú, félmereven álló, vörösbarna, részben mintázott, enyhén barázdált, hengeres vesszővel. Virágja nőjellegű, lomblevele középnagy, határozatlan alakú, szélesebb, sárgászöld, puha, alig fényes, osztott. Érett fürtje középnagy, hengeres, laza. Bogyója középnagy, fehér, gömbölyű, pontozott, alig hamvas, puha húsú, leves, erős héjú.Közepes tenyészidejű, későn fakad és virágzik, viszonylag későn érik. Fagyot, szárazságot elviseli, peronoszpórára érzékeny, lisztharmatra, rothadásra, molyra mérsékelten. Bora illatban gazdag, finomsavú, harmonikus, magasabb minőségű.

Budai

Régi magyar eredetű a Kéknyelű porzópárjaként is ismert.

Tőkéje középerős, közepes számú, félmereven álló, barna, részben mintázott, enyhén barázdált lapított vesszővel. Lomblevele középnagy, kerek, merev, fűzöld, osztott-hasadt, alig fényes. Érett fürtje középnagy, középhosszú, vállas, tömött. Bogyója középnagy, gömbölyded, zöld, alig hamvas, középvastag, tartós héjú és leves.

Közepes tenyészidejű, korán fakadó, közepes időpontban virágzó és érő. Szárazságra, lisztharmatra kevésbé, fagyra, peronoszpórára, rothadásra, molyra érzékeny.

Bora enyhén illatos, kemény, zöldesfehér, jó minőségű.

Olaszrizling

Származása ismeretlen, egyes tudósok szerint Franciaországból, Németországon keresztül juthatott a Kárpát-medencébe. Mára a legelterjedtebb borszőlővé vált, melyet Tokajhegyalja kivételével minden borvidékünkön termesztenek.

Tőkéje középerős, dús, félmereven álló, sárgásbarna, részben mintázott, enyhén barázdált, hengeres vesszővel. Virágja hímnős, lomblevele középnagy, határozatlan alakú, osztott-hasadt-karéjos, világoszöld, hajlékony, alig fényes. Érett fürtje kicsi, szárnyas, nagyon tömött. Bogyója kicsi, sárga, gömbölyű, alig hamvas, puha húsú, leves.

Hosszú tenyészidejű, későn fakad, virágzik és érik. A fagynak ellenáll, szárazságra, peronoszpórára, lisztharmatra érzékeny, mérsékelten rothad, a moly károsítja.

Bora jellegzetesen rezedaillatú, zamat [...]

Juhfark

Régi, magyar eredetű A Somlón legendássá vált fajta.

Tőkéje erős, nagyszámú, elterülő, fakószalmasárga, csíkos, enyhén barázdált, hengeres vesszővel. Virágja hímnős, lomblevele nagy, határozatlan alakú, kerek, puha, fűzöld, alig fényes, karéjos-hasadt-osztott. Érett fürtje középnagy, kúpos-hengeres. Bogyója kicsi, fehér, pontozott, gömbölyded, hamvas, puha húsú, vékony héjú, leves.

Közepes tenyészidejű, korán fakad, közepes időpontban virágzik és érik. Szárazságtűrő, lisztharmatra mérsékelten, peronoszpórára, rothadásra, fagyra, molyra nagyon érzékeny.

Bora illatos, zamatos, tüzes, harmonikus, határozott savú, zöldesfehér, magasabb minőségű.

Kéknyelű

Magyar eredetű régi, legendás fajta. Nevét a kékesvörös levél-, ill. fürtnyeléről kapta.
Tőkéje középerős, közepes számú, félmereven álló, barna, csíkos, feltűnően hamvas, enyhén barázdált, hengeres vesszővel. Virágja nőjellegű, porzót igényel. Lomblevele középnagy, kerek, homorú, merev, alig fényes, tompazöld. Érett fürtje középnagy, középhosszú, ágas, laza. Bogyója kicsi, gömbölyded, fehér, feltűnően hamvas, puha húsú, leves.

Hosszú tenyészidejű, közepes időszakban fakad, későn virágzik és érik. Fagyra, szárazságra, rothadása nem érzékeny, lisztharmatra, molyra mérsékelten, peronoszpórára jobban érzékeny.

Bora illatos, tüzes, elegáns, nagyon magas minőségű.

Zöldszilváni

Egyes ampelográfusok erdélyi származásúnak vélik, de a genetikai kutatások az osztrák eredetét igazolták. Az 1960-as évek végén a Dunántúl szőlőhegyein, tiszta telepítésben még mintegy 250 hektáron volt megtalálható, mára szinte teljesen eltűnt. Tőkéje gyenge, közepes számú, félmereven álló barna, részben mintázott, enyhén barázdált, hengeres vesszővel. Virágja hímnős, Lomblevele középnagy, kerek, világoszöld, puha hajlékony, alig fényes. Érett fürtje kicsi, kúpos, tömött. Bogyója kicsi, zöldes, gömbölyű, alig hamvas, puha húsú, leves.

Rövid tenyészidejű, későn fakad, közepes időpontban virágzik és korán érik. Fagy és szárazságtűrő, rothadó, lisztharmatra, peronoszpórára érzékeny, a moly nagyon károsítja.

Bora diszkréten illatos, különlegesen fűszeres, harmoniku [...]